TAMOP 5.6.1.A-11/3-2011-0004.

Pályázat szakmai alapja

Helyzetelemzés:
Az elmúlt évtizedek társadalmi folyamatai, gazdasági nehézségei, értékválsága mellett egyre nőtt a diszfunkcionálisan működő, társadalmi szerepének megfelelni nem tudó családok száma és az aránya. A fiatalkorú elkövetők szülei között többségben vannak a foglalkoztatási hierarchia alacsonyabb szintjeire betagozódók, relatíve sok a nyugdíjas szülő, a munkanélküli szülőkkel bírók száma a többszörösére emelkedett.
A bűncselekményt elkövető fiatalok többsége először kerül összeütközésbe a törvénnyel, ugyanakkor a fiatalkorú bűnelkövetők kb. egyharmada büntetett előéletű, akik közt igen magas a hátrányos, halmozottan hátrányos körülmények között nevelkedők aránya.
A fiatalkorú bűnözés súlypontja a 16. életév körül van, ennek betöltése előtt inkább tulajdon elleni, míg ezt követően elsősorban az erőszakos, garázda cselekmények elkövetése a jellemző. Az agresszív viselkedést megvalósító fiatalok között jellemzően magasabb a családi devianciák, a családon belüli erőszak, az alkoholizmus, a drogfogyasztás, illetve a bűnelkövetés aránya. A deprivált, marginalizált helyzetű, már bűnelkövető fiatalok körében végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a bántalmazás, a terror, az elhanyagoló környezet kiugró gyakorisággal van jelen.
A fiatalkorúak bűnelkövetővé válása esetén kettős cél fogalmazódik meg a társadalomban és a jogalkotóban egyaránt. Egyrészről a fiatalkorúakra úgy tekintünk, mint akiknek az életkorukból fakadóan gondozásra és védelemre van szükségük, így ha bűnelkövetővé válnak, akkor is oktatási, fejlesztési eszközök alkalmazásával szükséges a cselekmény elkövetéséhez vezető problémák lehetőség szerinti megoldása, kompenzálása. Másrészt a fiatalkorúak bűnelkövetése esetében is jelen van az a félelem, amely a társadalmat jellemzi, a cselekmények elszaporodása miatt, illetve a súlyosabb jellegű, főként erőszakos bűncselekmények jellemzővé válásával kapcsolatban.
A fiatalkorúakkal szembeni büntetőjogi felelősségre vonás elsődleges célja a nevelés, éppen ezért a szankciórendszerben központi helyet foglalnak el a nevelőintézkedések. A fiatalkorúak ügyeiben eljáró igazságügyi szervek feladata nemcsak a büntetőjogi felelősség érvényesítése, hanem a megelőzés és a re-szocializációban való közreműködés is. A javítóintézetek szakmai programja magába foglalja a fiatalkorú intézeti szocializációját/re-szocializációját, figyelembe véve szokásait, érték és normarendjét, személyiségjellemzőit, egészségi állapotát, kommunikációs és problémamegoldó képességét, illetve ezen területek fejlesztésének szükségességét, a fejlesztés ütemét.

Javítóintézetekben elhelyezésre kerülő fiatalok bemutatása

A javítóintézetekben egyrészt olyan fiatalok élnek, akiknek eredményes nevelése érdekében a Bíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénynek megfelelően intézeti elhelyezést rendelt el, egytől három évig terjedően. Másrészt itt várják átmenetileg a Bíróság döntését az előzetes letartóztatás alatt álló fiatalok arról, hogy büntetésüket a személyiségükre, vagy a terhükre rótt bűncselekmény súlyára és jellegére tekintettel, hol kell majd végrehajtani. A javítóintézetben elhelyezett fiatalokra a nagyfokú heterogenitás, a kortársaktól való lemaradás jellemző. Általában hosszabb, rövidebb időszak kihagyása után kerülnek ismét iskolapadba, a kinti iskolákban is, mint túlkoros tanulók voltak jelen. Tudásuk nem éri el a megszerzett bizonyítvány alapján elvárható szintet. Tanulás iránti motivációjuk alacsony szintű, kitartásuk gyenge. Saját képességeik megítélésében nem reálisak, inkább alulértékelik magukat. Szakma ismeretük, pályatervük messze áll a realitásoktól, gyakran elképzelésük sincs saját lehetőségeikről. Rossz kommunikáció, alacsony tolerancia szint, elégtelen, illetve nem megfelelő irányú érdekérvényesítés, rossz konfliktuskezelési képességek jellemzik őket.

A javítóintézetek nevelési tevékenysége

A javítóintézetben folyó nevelés célja a fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének elősegítése, ennek érdekében beilleszkedési zavarainak enyhítése, pszichés állapotának rendezése, iskolázottságának, szakmai képzettségének fejlesztése, az alapvető erkölcsi normák elfogadtatása, az egészséges életmódra való felkészítés. Az intézet olyan kompenzáló és korrigáló nevelést próbál biztosítani, amely egyidejűleg törekszik a fiatalkorú megelőző életút-hiányainak pótlására és a bűnelkövetése hátterében rejlő hibás viszonyulási rendszer kijavítására.
Az intézményi nevelés rendeltetése az előzetes letartóztatás időszaka alatt is a befogadott fiatalkorúak társadalmi reintegrációjának elősegítése, a növendékek beilleszkedési zavarainak enyhítése. Kiemelt célja a fiatalok önismeretének bővítése, iskolázottságuk emelése, az elkövetett bűncselekmény feldolgozása, pszichés állapotuk rendezése, valamint szükség szerinti egészségügyi rehabilitációjuk.
A nevelői tevékenységet meghatározza, hogy fiatalok megelőző életútjukon a deviáns karrier milyen szintjére jutottak el, milyen mértékű személyiségük érzelmi – akarati sérülése, személyiségükre milyen ártalmak hatottak, milyen az őket idebocsátó, majd a kikerülés utáni fogadó társadalmi környezet.
A munka középpontjában a re-habilitációs, re-szocializációs, re-integrációs tevékenység áll, mert a fiatalok esetében az elsődleges szocializációs folyamat részben, vagy egészen sikertelen volt, illetve sok esetben egy deviáns kultúrához való sikeres szocializációt jelent, és így ütközik a társadalom egészének elvárásaival.

Nevelési feladatok:
Szocializációs szint emelése, szocializációs hiányok pótlása
Kulturáltsági szint emelése
Családi életre nevelés
Munkavégzéshez szükséges készségek fejlesztése
Tanulási elmaradások pótlása
Az erkölcsi fejlődés segítése
Egészséges életmódra nevelés
Kommunikációs szint emelése
Felelősség vállalás erősítése az elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban, jóvátétel
Ún. harmadlagos, az ismételt elkövetés esélyét csökkentő bűnmegelőzés

Nevelési-gondozási feladatok színterei:
Javítóintézeti nevelésre utalt, előzetes letartóztatásba helyezett fiatalok csoportjai
Növendékügyi és Szociális iroda
Iskola
Munkafoglalkozáshoz szükséges tanműhely, kertészet
Szabadidős tevékenységek
Hitélet
Egészségügyi ellátás
Pszichológiai és mentálhigiénés ellátás
A javítóintézeti élet alapegységei a nevelőotthoni csoportok. Ezekben valósulnak meg az intézet általános, valamint a fiatalkorú személyére szabott feladatok. Egy-egy csoport befogadóképessége max. 12 fő. Valamennyi javítóintézet szakmai programjának része, hogy a bekerülő fiatalok esetében a tanárok, a nevelők által készített gondozási terv alapján az iskolai oktatás és a nevelőotthoni csoportokban végzett munka segítségével próbálják az oktatási, nevelési célokat elérni.

Neveltek és nevelők igényei a sikeres munkaerő-piaci re-integráció érdekében

A javítóintézetekben biztosított képzések támogatják a magasabb iskolai végzettség megszerzését, a szocializációs szint emelését, azonban kevésbé vannak jelen azok a csoport-programok, amelyek fokozott támogatás adnak a fiatalok konfliktuskezelő képességének növelésében, a tolerancia szint emelésében, az empátia fejlesztésében, valamint azok a programok, amelyek a fiataloknak a munkahely-kereséssel, munkahely megtartással kapcsolatos készségeit fejlesztik.
Szükséges a nevelési-oktatási program olyan elemekkel való bővítésére, fejlesztésére, amelyek hozzájárulnak az intézményekből kikerülő fiatalok foglalkoztathatóságának növeléséhez. A fiatalok elbocsátás utáni elhelyezkedési esélyeinek segítése és főként a megszerzett munka megtartására irányuló képességeik kifejlesztése érdekében támogatni kell az intézményeket abban, hogy a szakmai tudás növelése mellett, új módszereket, fejlesztési lehetőségeket kapjanak a munkakultúra kialakítására, a tervezett, kitartó munkavégzésben való részvételre való szocializálásban. Erre ad lehetőséget a „Lépés-Váltás" című program.

A projekt rövid távú céljai

A főpályázó és a Konzorciumi partnerek a projekt megvalósítása során fejleszteni kívánja a javítóintézetek – ezen belül közvetlenül az EMMI Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthon és az EMMI Budapesti Javítóintézet – re-integrációs, re-szocializációs eszköztárát úgy, hogy az egyéniesítést támogató módszerek, így az egyéni esetkezelés és csoportmódszerek együttes alkalmazása még magasabb színvonalon jelenjen meg ezen intézmények szakmai programjában. A fejlesztő tevékenységek tervezettebbé váljanak, az egyéni fejlesztési terv segítségével professzionalizálódjanak, a mentori támogatással erősödjön az egyéni szociális munka jelenléte, illetve legfőbb cél, hogy a jelenleg folyó programok kiegészüljenek speciális csoportmunkával. Cél, hogy a programba bevonásra kerülő összesen 72 fiatal munkaorientációs és kulcsképesség-fejlesztő, kortárs mediációs, és- élménypedagógiai foglalkozásokon keresztül olyan tapasztalatokra, ismeretekre tegyen szert, amelyeket eredményesen tudnak használni konfliktus- és problémahelyzetekben, illetve amikor negatív kortárshatásoknak vannak kitéve. A fiatalok azoknak az értékeknek és tulajdonságoknak az energiáit, amelyeket eddig normaszegő cselekvésekben mutattak meg, képesek legyenek áthelyezni egy konstruktív viselkedési struktúrába. Ismerjék fel erősségeiket, képességeiket, lehetőségeiket, amelyekre építve pozitív célokat tudnak meghatározni. Lehetőségük nyíljon megtapasztalni a döntéseik következményeit, a helyzetekben megjelenő érzelmeket, és a cselekedeteiket irányító értékeket, illetve olyan ismereteket szerezzenek, amelyek támogatják a foglalkoztatás esélyét akadályozó tényezők csökkentését, segítik a munkaerő-piaci megjelenésüket.
Cél, hogy, a pályázat során kipróbált programok a javítóintézeti nevelésbe beépüljenek, más javítóintézetek számára bemutathatóak legyenek.

A projekt hosszú távú célkitűzései

A javítóintézetben előzetes letartóztatásra, illetve javítóintézeti nevelésre befogadott fiatalkorúak minél hatékonyabb támogatásának elősegítése ahhoz, hogy a kiszabott büntetés vagy intézkedés letöltése után ne kövessenek el ismételten bűncselekményt, növekedjen a foglalkoztathatóságuk, így nagyobb eséllyel be tudjanak lépni a munkaerő-piacra, a társadalom normakövető, felelős tagjává tudjanak válni.

A program megvalósításának eredményeit, tapasztalatait a főpályázó a projekt disszeminációs szakaszában, illetve a projekt lezárása után hasznosítani kívánja a gyermekvédelmi rendszer azon területein, ahol az elsődleges, illetve a másodlagos bűnmegelőzés kiemelt jelentőségű. Támogatni szeretné, hogy a projekt által a célcsoportnál kipróbált, megvalósított módszereket a fiatalkorú bűnelkövetők foglalkoztatási esélyeiben érintett más szervezetek is sikeresen alkalmazzák. Szeretné bővíteni a gyermekotthonokban, lakásotthonokban és különösen a speciális gyermekotthonokban azokat a bűnmegelőzést segítő programokat, amelyek a prekriminális helyzetben lévő, sokszor magatartási zavarokkal küzdő gyermek-és fiatalkorúak esetében hatékony beavatkozást jelenthetnek.