TAMOP 5.6.1.A-11/3-2011-0004.

A FICE Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége Magyarországi Egyesülete főpályázatával, az EMMI Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthon és az EMMI Budapesti Javítóintézete társpályázatával 2012. január 1-je és 2013. június 30-a között megvalósult a TAMOP 5.6.1.A-11/3-2011-0004. számú „LÉPÉS-VÁLTÁS" elnevezésű szakmai program, melynek fő célkitűzése az volt, hogy segítse a javítóintézetben elhelyezett fiatalkorúak sikeres reintegrációját, növelje a javítóintézetből való elbocsátás után a munkaerő-piacon való elhelyezkedés esélyeit.

Pályázat összefoglaló

A tevékenységek tényleges megkezdése, a tervek bemutatása, 2012. március 1-jén, a Budapesti Javítóintézetben megrendezett Nyitó Szakmai Naphoz köthető.
A program fő elemei, a fiatalok és a munkatársak számára szervezett képzések 2013. május első felében már befejeződtek, néhány foglalkozási elem még folyamatban van és 2013. június 30-ig tart. A 2013. május 15-én, az EMMI Rákospalotai Javítóintézetben és Speciális Gyermekotthonban szervezett Záró Konferencián szeretnénk a programot értékelni, a tapasztalatokat összegezni.

A 1,5 éves program abban kívánt segítséget nyújtani, hogy az előzetes letartóztatás vagy a javítóintézeti nevelés alatt a fiatalok minél hatékonyabb támogatást kapjanak ahhoz, hogy a kiszabott büntetés vagy intézkedés letöltése után ne kövessenek el ismételten bűncselekményt, növekedjen a foglalkoztathatóságuk, így nagyobb eséllyel be tudjanak lépni a munkaerő-piacra, a társadalom normakövető, felelős tagjává tudjanak válni.

A javítóintézetekben évek óta az egyik legfontosabb célkitűzés, hogy a törvényben megfogalmazott büntetési célok mellett megjelenő nevelési követelményeknek minél hatékonyabb eszközökkel tudjon megfelelni. Ez a feladat sok nehézséggel is jár, tekintettel arra, hogy a bűncselekményt elkövető fiatalkorúak többségének az iskolázottsági szintje alacsonyabb kortársainál, a befogadás előtti környezett deprivációs szintje – munkanélküliség, lakhatási problémák, egészségügyi és mentális deficitek – általában halmozottan jelen vannak.

A főpályázó és a konzorciumi partnerek a projekt megvalósítása során fejleszteni kívánták a javítóintézetek re-integrációs, re-szocializációs eszköztárát. A programba bevont összesen 72 fiatal munkaorientációs és kulcsképesség-fejlesztő, kortárs mediációs, és élménypedagógiai foglalkozásokon keresztül olyan tapasztalatokra, ismeretekre tehetett szert, amelyeket eredményesen tudnak használni konfliktus- és problémahelyzetekben, illetve amikor negatív kortárshatásoknak vannak kitéve. Cél volt, hogy ismerjék fel erősségeiket, képességeiket, lehetőségeiket, amelyekre építve pozitív célokat tudnak meghatározni. Lehetőségük nyílt megtapasztalni a döntéseik következményeit, olyan ismereteket szereztek, amelyek segítik a munkaerő-piaci megjelenésüket.

Az egyes programelemek a fiatalkorúaknak:
A kortárs mediációs program (30 óra) az egyre elharapódzó konfliktusok, agresszív megnyilvánulások kezelésére és megelőzésére irányult. A módszer segít a különböző érdekek felszínre hozásában, a másik fél szempontjainak megértésében, csökkenti a durva megnyilvánulásokat, növeli a felelősségérzetet, és modellül szolgálhat a konfliktusok agressziómentes megoldására.

A munkaorientációs képzés (60 óra) célja volt, hogy komplex álláskeresési technikák és munkaorientációs ismeretek átadásával a fiatalok munkavállalási esélyeit növeljük, képessé tegyük őket arra, hogy az állásinformációk forrásait alkalmazzák, sikeres önéletrajzot írjanak, megkeressék telefonon, illetve személyesen a munkaadókat, előnyös munkaszerződést kössenek, megszerzett munkahelyükön felmerült problémáikat sikeresen kezeljék, kollégáikkal megfelelően kommunikáljanak, állásukat hosszú ideig megtartsák.

Az élménypedagógiai program (40 óra) legmarkánsabb hatótényezője a tapasztalati tanulás. Lényege, hogy a fiatalkorút az állandóan változó társadalmi körülményekre csak úgy lehet felkészíteni, ha a problémamegoldás képességét sajátítja el. Ennek keretében nem kész ismereteket nyújtottunk, hanem az ismereteket a fiatal maga szerezte meg, döntéseinek következményeit saját maga tapasztalta meg.

A fiataloknak a képzések mellett biztosítottuk a különböző szakköri foglalkozásokon való részvételt.

A programban való részvételt egy úgynevezett mentori hálózat támogatta, illetve támogatja. A mentorok segítő szakemberek, akik abban adtak támogatást, hogy a programban részt vevő fiatalok a csoportos képzések mellett egyéni támogatást is kapjanak.
A tréningek, képzések mellett a mentorok segítettek abban, hogy személyesen végig gondolhassák, hogy milyen hosszú távú terveik vannak, mi szükséges ahhoz, hogy ezeket meg tudják valósítani.

A munkatársaknak szóló képzések:
Konfliktuskezelő módszerekről, mediációról szóló tréning (30 órás) – 20 fő részére
A program célja volt, hogy a javítóintézetekben dolgozók megismerjék, és használják az alternatív konfliktuskezelési technikákat és a mediációt. A programban részt vevő szakemberek konfliktuskezelő, mediációs képzésen vettek részt, melynek keretében elsajátították a különböző módszerek elméletét, és szituációs játékok keretében gyakorlatot is szerezhettek a tréningek során.

Krízisintervenció és agressziókezelés tréning (30 órás) – 20 fő részére
Saját gyakorlati tapasztalatot és alkalmazható elméleti tudást nyújtó készségfejlesztő tréning, melynek eredményeképpen a javítóintézetekben dolgozó, főként a fiatalkorúakkal közvetlenül foglalkozó nevelők megismerhették a krízisállapotok kialakulásának folyamatát, okait, a beavatkozás konkrét gyakorlati lehetőségeit. Megtanulták alkalmazni a felhangolt állapotok csillapításának technikáit.

A program során esetmegbeszélő csoportok működtetése segítette a munkát.

Pályázat szakmai alapja

Helyzetelemzés:
Az elmúlt évtizedek társadalmi folyamatai, gazdasági nehézségei, értékválsága mellett egyre nőtt a diszfunkcionálisan működő, társadalmi szerepének megfelelni nem tudó családok száma és az aránya. A fiatalkorú elkövetők szülei között többségben vannak a foglalkoztatási hierarchia alacsonyabb szintjeire betagozódók, relatíve sok a nyugdíjas szülő, a munkanélküli szülőkkel bírók száma a többszörösére emelkedett.
A bűncselekményt elkövető fiatalok többsége először kerül összeütközésbe a törvénnyel, ugyanakkor a fiatalkorú bűnelkövetők kb. egyharmada büntetett előéletű, akik közt igen magas a hátrányos, halmozottan hátrányos körülmények között nevelkedők aránya.
A fiatalkorú bűnözés súlypontja a 16. életév körül van, ennek betöltése előtt inkább tulajdon elleni, míg ezt követően elsősorban az erőszakos, garázda cselekmények elkövetése a jellemző. Az agresszív viselkedést megvalósító fiatalok között jellemzően magasabb a családi devianciák, a családon belüli erőszak, az alkoholizmus, a drogfogyasztás, illetve a bűnelkövetés aránya. A deprivált, marginalizált helyzetű, már bűnelkövető fiatalok körében végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a bántalmazás, a terror, az elhanyagoló környezet kiugró gyakorisággal van jelen.
A fiatalkorúak bűnelkövetővé válása esetén kettős cél fogalmazódik meg a társadalomban és a jogalkotóban egyaránt. Egyrészről a fiatalkorúakra úgy tekintünk, mint akiknek az életkorukból fakadóan gondozásra és védelemre van szükségük, így ha bűnelkövetővé válnak, akkor is oktatási, fejlesztési eszközök alkalmazásával szükséges a cselekmény elkövetéséhez vezető problémák lehetőség szerinti megoldása, kompenzálása. Másrészt a fiatalkorúak bűnelkövetése esetében is jelen van az a félelem, amely a társadalmat jellemzi, a cselekmények elszaporodása miatt, illetve a súlyosabb jellegű, főként erőszakos bűncselekmények jellemzővé válásával kapcsolatban.
A fiatalkorúakkal szembeni büntetőjogi felelősségre vonás elsődleges célja a nevelés, éppen ezért a szankciórendszerben központi helyet foglalnak el a nevelőintézkedések. A fiatalkorúak ügyeiben eljáró igazságügyi szervek feladata nemcsak a büntetőjogi felelősség érvényesítése, hanem a megelőzés és a re-szocializációban való közreműködés is. A javítóintézetek szakmai programja magába foglalja a fiatalkorú intézeti szocializációját/re-szocializációját, figyelembe véve szokásait, érték és normarendjét, személyiségjellemzőit, egészségi állapotát, kommunikációs és problémamegoldó képességét, illetve ezen területek fejlesztésének szükségességét, a fejlesztés ütemét.

Javítóintézetekben elhelyezésre kerülő fiatalok bemutatása

A javítóintézetekben egyrészt olyan fiatalok élnek, akiknek eredményes nevelése érdekében a Bíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénynek megfelelően intézeti elhelyezést rendelt el, egytől három évig terjedően. Másrészt itt várják átmenetileg a Bíróság döntését az előzetes letartóztatás alatt álló fiatalok arról, hogy büntetésüket a személyiségükre, vagy a terhükre rótt bűncselekmény súlyára és jellegére tekintettel, hol kell majd végrehajtani. A javítóintézetben elhelyezett fiatalokra a nagyfokú heterogenitás, a kortársaktól való lemaradás jellemző. Általában hosszabb, rövidebb időszak kihagyása után kerülnek ismét iskolapadba, a kinti iskolákban is, mint túlkoros tanulók voltak jelen. Tudásuk nem éri el a megszerzett bizonyítvány alapján elvárható szintet. Tanulás iránti motivációjuk alacsony szintű, kitartásuk gyenge. Saját képességeik megítélésében nem reálisak, inkább alulértékelik magukat. Szakma ismeretük, pályatervük messze áll a realitásoktól, gyakran elképzelésük sincs saját lehetőségeikről. Rossz kommunikáció, alacsony tolerancia szint, elégtelen, illetve nem megfelelő irányú érdekérvényesítés, rossz konfliktuskezelési képességek jellemzik őket.

A javítóintézetek nevelési tevékenysége

A javítóintézetben folyó nevelés célja a fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének elősegítése, ennek érdekében beilleszkedési zavarainak enyhítése, pszichés állapotának rendezése, iskolázottságának, szakmai képzettségének fejlesztése, az alapvető erkölcsi normák elfogadtatása, az egészséges életmódra való felkészítés. Az intézet olyan kompenzáló és korrigáló nevelést próbál biztosítani, amely egyidejűleg törekszik a fiatalkorú megelőző életút-hiányainak pótlására és a bűnelkövetése hátterében rejlő hibás viszonyulási rendszer kijavítására.
Az intézményi nevelés rendeltetése az előzetes letartóztatás időszaka alatt is a befogadott fiatalkorúak társadalmi reintegrációjának elősegítése, a növendékek beilleszkedési zavarainak enyhítése. Kiemelt célja a fiatalok önismeretének bővítése, iskolázottságuk emelése, az elkövetett bűncselekmény feldolgozása, pszichés állapotuk rendezése, valamint szükség szerinti egészségügyi rehabilitációjuk.
A nevelői tevékenységet meghatározza, hogy fiatalok megelőző életútjukon a deviáns karrier milyen szintjére jutottak el, milyen mértékű személyiségük érzelmi – akarati sérülése, személyiségükre milyen ártalmak hatottak, milyen az őket idebocsátó, majd a kikerülés utáni fogadó társadalmi környezet.
A munka középpontjában a re-habilitációs, re-szocializációs, re-integrációs tevékenység áll, mert a fiatalok esetében az elsődleges szocializációs folyamat részben, vagy egészen sikertelen volt, illetve sok esetben egy deviáns kultúrához való sikeres szocializációt jelent, és így ütközik a társadalom egészének elvárásaival.

Nevelési feladatok:
Szocializációs szint emelése, szocializációs hiányok pótlása
Kulturáltsági szint emelése
Családi életre nevelés
Munkavégzéshez szükséges készségek fejlesztése
Tanulási elmaradások pótlása
Az erkölcsi fejlődés segítése
Egészséges életmódra nevelés
Kommunikációs szint emelése
Felelősség vállalás erősítése az elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban, jóvátétel
Ún. harmadlagos, az ismételt elkövetés esélyét csökkentő bűnmegelőzés

Nevelési-gondozási feladatok színterei:
Javítóintézeti nevelésre utalt, előzetes letartóztatásba helyezett fiatalok csoportjai
Növendékügyi és Szociális iroda
Iskola
Munkafoglalkozáshoz szükséges tanműhely, kertészet
Szabadidős tevékenységek
Hitélet
Egészségügyi ellátás
Pszichológiai és mentálhigiénés ellátás
A javítóintézeti élet alapegységei a nevelőotthoni csoportok. Ezekben valósulnak meg az intézet általános, valamint a fiatalkorú személyére szabott feladatok. Egy-egy csoport befogadóképessége max. 12 fő. Valamennyi javítóintézet szakmai programjának része, hogy a bekerülő fiatalok esetében a tanárok, a nevelők által készített gondozási terv alapján az iskolai oktatás és a nevelőotthoni csoportokban végzett munka segítségével próbálják az oktatási, nevelési célokat elérni.

Neveltek és nevelők igényei a sikeres munkaerő-piaci re-integráció érdekében

A javítóintézetekben biztosított képzések támogatják a magasabb iskolai végzettség megszerzését, a szocializációs szint emelését, azonban kevésbé vannak jelen azok a csoport-programok, amelyek fokozott támogatás adnak a fiatalok konfliktuskezelő képességének növelésében, a tolerancia szint emelésében, az empátia fejlesztésében, valamint azok a programok, amelyek a fiataloknak a munkahely-kereséssel, munkahely megtartással kapcsolatos készségeit fejlesztik.
Szükséges a nevelési-oktatási program olyan elemekkel való bővítésére, fejlesztésére, amelyek hozzájárulnak az intézményekből kikerülő fiatalok foglalkoztathatóságának növeléséhez. A fiatalok elbocsátás utáni elhelyezkedési esélyeinek segítése és főként a megszerzett munka megtartására irányuló képességeik kifejlesztése érdekében támogatni kell az intézményeket abban, hogy a szakmai tudás növelése mellett, új módszereket, fejlesztési lehetőségeket kapjanak a munkakultúra kialakítására, a tervezett, kitartó munkavégzésben való részvételre való szocializálásban. Erre ad lehetőséget a „Lépés-Váltás" című program.

A projekt rövid távú céljai

A főpályázó és a Konzorciumi partnerek a projekt megvalósítása során fejleszteni kívánja a javítóintézetek – ezen belül közvetlenül az EMMI Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthon és az EMMI Budapesti Javítóintézet – re-integrációs, re-szocializációs eszköztárát úgy, hogy az egyéniesítést támogató módszerek, így az egyéni esetkezelés és csoportmódszerek együttes alkalmazása még magasabb színvonalon jelenjen meg ezen intézmények szakmai programjában. A fejlesztő tevékenységek tervezettebbé váljanak, az egyéni fejlesztési terv segítségével professzionalizálódjanak, a mentori támogatással erősödjön az egyéni szociális munka jelenléte, illetve legfőbb cél, hogy a jelenleg folyó programok kiegészüljenek speciális csoportmunkával. Cél, hogy a programba bevonásra kerülő összesen 72 fiatal munkaorientációs és kulcsképesség-fejlesztő, kortárs mediációs, és- élménypedagógiai foglalkozásokon keresztül olyan tapasztalatokra, ismeretekre tegyen szert, amelyeket eredményesen tudnak használni konfliktus- és problémahelyzetekben, illetve amikor negatív kortárshatásoknak vannak kitéve. A fiatalok azoknak az értékeknek és tulajdonságoknak az energiáit, amelyeket eddig normaszegő cselekvésekben mutattak meg, képesek legyenek áthelyezni egy konstruktív viselkedési struktúrába. Ismerjék fel erősségeiket, képességeiket, lehetőségeiket, amelyekre építve pozitív célokat tudnak meghatározni. Lehetőségük nyíljon megtapasztalni a döntéseik következményeit, a helyzetekben megjelenő érzelmeket, és a cselekedeteiket irányító értékeket, illetve olyan ismereteket szerezzenek, amelyek támogatják a foglalkoztatás esélyét akadályozó tényezők csökkentését, segítik a munkaerő-piaci megjelenésüket.
Cél, hogy, a pályázat során kipróbált programok a javítóintézeti nevelésbe beépüljenek, más javítóintézetek számára bemutathatóak legyenek.

A projekt hosszú távú célkitűzései

A javítóintézetben előzetes letartóztatásra, illetve javítóintézeti nevelésre befogadott fiatalkorúak minél hatékonyabb támogatásának elősegítése ahhoz, hogy a kiszabott büntetés vagy intézkedés letöltése után ne kövessenek el ismételten bűncselekményt, növekedjen a foglalkoztathatóságuk, így nagyobb eséllyel be tudjanak lépni a munkaerő-piacra, a társadalom normakövető, felelős tagjává tudjanak válni.

A program megvalósításának eredményeit, tapasztalatait a főpályázó a projekt disszeminációs szakaszában, illetve a projekt lezárása után hasznosítani kívánja a gyermekvédelmi rendszer azon területein, ahol az elsődleges, illetve a másodlagos bűnmegelőzés kiemelt jelentőségű. Támogatni szeretné, hogy a projekt által a célcsoportnál kipróbált, megvalósított módszereket a fiatalkorú bűnelkövetők foglalkoztatási esélyeiben érintett más szervezetek is sikeresen alkalmazzák. Szeretné bővíteni a gyermekotthonokban, lakásotthonokban és különösen a speciális gyermekotthonokban azokat a bűnmegelőzést segítő programokat, amelyek a prekriminális helyzetben lévő, sokszor magatartási zavarokkal küzdő gyermek-és fiatalkorúak esetében hatékony beavatkozást jelenthetnek.

 

Pályázat programja

A munkatársaknak szóló képzések:

1.)
Bevezető Szakmai Nap (Kick off)
Időpontja: 2012. március 1.
Helyszíne: Budapesti Javítóintézet
Résztvevők létszáma: 70 fő
A projektben résztvevő munkatársak, valamint az ország különböző javítóintézeteiben dolgozó szakemberek, illetve az intézménnyel együttműködő szakmai területek képviselői, így különösen: ORFK, BRFK, OBH, KIMISZ munkatársai.
A bevezető szakmai nap célja, hogy a projektben résztvevők, a két intézményben dolgozó munkatársak kölcsönösen megismerhessék egymást, közösen megismerjék a projekt céljait, a projekt megvalósításának menetét, feladatait, annak érdekében, hogy ezt a munkát mindkét intézmény közössége megfelelően tudja támogatni. A konferencián a későbbi disszeminációs tevékenység előkészítése érdekében részt vettek más javítóintézetek szakemberei is.
A rendezvénynek célja a projekt bemutatáson túl olyan szakmai ismeretek közvetítése külső meghívott szakértők előadásian keresztül, amelyek a projektet megalapozzák.
A Bevezető Szakmai nap programja, és az elhangzott előadások ppt anyagai FICE honlapján elérhetőek.

2.)
Team-építő és stratégiakészítő tréning (40 órás)
A projektben résztvevő munkatársak (mentorok, projektvezető, szakmai vezető, illetve az intézmények vezetői számára egy négy alkalomra tervezett tréning valósul(t) meg. A tréning 3 alkalmára márciusban, májusban és szeptemberben került sor A Rákospalotai Javítóintézetben, illetve a Budapesti Javítóintézetben.

Célok: Stratégiai tervezés, változás menedzsment, team-építés
Kiemelten fontos a TÁMOP program elemeinek beillesztése az intézmény mindennapi munkájába, így a programelem további célja: hogy a résztvevők a projektben meghatározott program elemekhez igazodva, azokat beépítve, kialakítsák a rövid és hosszú távú terveket, annak érdekében, hogy minél hatékonyabban beépíthetővé váljanak a hosszú távú célkitűzésekbe. A stratégiai tervezés és környezeti elemzés során megfogalmazódnak olyan célok, tevékenységek, melyek újdonságot jelentenek az Intézmények számára, sok esetben bizonyos szervezeti, strukturális változást is igényelnek. A változás menedzsment folyamat célja ezeknek a változásoknak és tevékenységeknek az ütemezése, a hozzájuk kapcsolódó szervezeti változások és a humán erőforrás megtervezése, előkészítése, a változási folyamat elindítása és nyomon követése.
A projekt elem célja, hogy a TAMOP projektben résztvevő szakemberek közötti team-munka kialakítása.
A programelem segíti a disszeminációs tevékenységet, illetve a fenntarthatóságot.

3.)
Konfliktuskezelő módszerekről, mediációról szóló tréning (30 órás)
20 fő, a programban résztvevő két javítóintézet munkatársai számára 2012. júniusban valósult meg a Rákospalotai Javítóintézetben.
A program célja, hogy a javítóintézetekben megismerjék, és használják az alternatív konfliktuskezelési technikákat és a mediációt. A programban résztvevő szakemberek konfliktuskezelő, mediációs képzésen vesznek részt, melynek keretében elsajátítják a különböző módszerek elméletét, és szituációs játékok keretében gyakorlatot is szerezhetnek a tréningek során. Ezeken túlmenően elkezdik a konfliktuskezelési módszereket és a mediációt használni a leányotthon mindennapjaiban.
Figyelemmel arra, hogy a fiatalkorúak a pályázat során kortárs mediációs képzésen vesznek részt, így fontos, hogy a velük foglalkozó munkatársak, különösen a nevelők közül minél több olyan szakember legyen, aki ismer alternatív kezelési technikákat. Ez alkalmassá teszi az intézményeket arra, hogy a pályázat befejezése után a fiatalok és a felnőttek által megismert módszert a mindennapi konfliktusok kezelése során is alkalmazzák. Ezzel hosszú távon működtethetővé válik az intézményben a mediáció használata, illetve szélesebb értelemben a helyreállító igazságszolgáltatás szemléletének megismerése, elterjesztése.

4.)
Krízisintervenciós- agressziókezelés tréning (30 órás)
20 fő, a programban résztvevő két javítóintézet munkatársai számára 2013. májusban valósult meg a Rákospalotai Javítóintézetben.

A Krízisintervenció és agressziókezelés tréning saját gyakorlati tapasztalatot és alkalmazható elméleti tudást nyújtó készségfejlesztő tréning, melynek eredményeképpen a javítóintézetekben dolgozó, főként a fiatalkorúakkal közvetlenül foglalkozó nevelők megismerik a krízisállapotok kialakulásának folyamatát, okait, a beavatkozás konkrét gyakorlati lehetőségeit. Megtanulják alkalmazni a felhangolt állapotok csillapításának technikáit. A beavatkozásuk eredményeként a krízisállapotok és agresszív helyzetek megszüntethetők és a résztvevők vagy áldozatok egy új tanulási tapasztalattal jöhetnek ki a helyzetből. A fent említett készségek és tudás birtokában cselekedve, a fiatalkorúakkal dolgozó szakemberek számára sokkal kevésbé megterhelő (lelkileg, szellemileg, fizikailag) az említett frusztrációkkal teli helyzetek megoldása.

A képzés célja, a javítóintézeti munkatársak krízis és agressziókezelési ismereteinek, elméleti tudásának és kompetenciáinak fejlesztése. A képzés fontos, hogy ne csak az egyedi helyzetekre adjon felkészülést, hanem segítse azt, hogy az intézetek dolgozói komplex megelőzési és kezelési módszert sajátítsanak el, ami segítheti őket az intézmény kríziskezelési gyakorlatának és eljárásrendjének a kialakításában, módosításában. Az új eljárásrend alkalmazásával elkerülhetik a súlyos és jelentős erőforrásokat igénylő beavatkozások használatát. A képzés további célja, hogy elméleti és gyakorlati tapasztalatot szerezzenek abban, hogy a fiatalok számára sikeresen alkalmazható megküzdési stratégiákat tanítsanak. Képessé váljanak megtanítani a fiataloknak az érzéseik kezelését azokban a helyzetekben, amikor frusztrációt, szorongást, dühöt és haragot, csalódottságot élnek meg. További cél, hogy a továbbképzés eredményeként a résztvevők képessé váljanak a kríziskezelés eszközeinek a tudatos alkalmazására

5.)
Záró Konferencia
Időpontja: 2013. május 15.
Helyszíne: EMMI Rákospalotai javítóintézet és Speciális Gyermekotthon
Résztvevők létszáma: 100 fő
A projektben résztvevő munkatársak, valamint az ország különböző javítóintézeteiben dolgozó szakemberek, illetve az intézménnyel együttműködő szakmai területek képviselői, így különösen: ORFK, BRFK, OBH, KIH munkatársai.
A Záró Konferencia célja, hogy a projektben résztvevők, a két intézményben dolgozó munkatársak részvételével értékelni lehessen a projekt munkáját, tapasztalatait, A konferencia része a disszeminációs tevékenységnek is.
A Záró Konferencia programja és az elhangzott előadások ppt anyagai FICE honlapján elérhetőek.

Fiatalkorúaknak szóló képzések, programok:
1.)
Munkaorientációs Képzés (60 óra )
A programba bevont fiatalok (összesen 72 fő) részt vett a Munkaorientációs képzésen
2012. április - 2012. július között 18-18, majd 2012. szeptember és 2013. február között ismételten 18-18 fiatalkorú lány és fiú került bevonásra a Rákospalotai Javítóintézetben és a Budapesti Javítóintézetben a Munkaorientációs Képzésbe, mely 60 órában nyújtott ismereteket.
A képzés célja, hogy komplex álláskeresési technikák és munkaorientációs ismeretek átadásával a fiatalok munkavállalási esélyeit növeljük, képessé tegyük őket arra, hogy az állásinformációk forrásait alkalmazzák, sikeres önéletrajzot írjanak, megkeressék telefonon, illetve személyesen a munkaadókat, előnyös munkaszerződést kössenek, megszerzett munkahelyükön felmerült problémáikat sikeresen kezeljék, kollégáikkal megfelelően kommunikáljanak, állásukat hosszú ideig megtartsák. Az elméleti ismertek átadása mellett, a gyakorlati ismeretekkel párhuzamosan megismerkedhetnek a mindennapi életben használt álláskeresési dokumentumok (önéletrajz, motivációs levél, munkaszerződés minták) használatával, megfelelő alkalmazásával. A megvalósított szerepjátékok során (állásinterjú felvétele-visszajátszása stb.) fejlődik önismeretük, kommunikációs és konfliktus-kezelő képességük.
Ttémák:A mai magyar munkaerőpiac megismerése, a célállás meghatározása, tervkészítés, az állásinformációk forrásai, önéletrajzírás, álláshirdetések elemzése megadott szempontrendszer alapján, telefonon és személyesen történő kapcsolatfelvétel a potenciális munkáltatóval, béralku, munkaszerződés megkötése, beilleszkedés a munkahelyre, együttműködés és konfliktus a munkahelyen

2.)

Kortárs mediációs képzés (30 óra)

A programba bevont fiatalok (összesen 72 fő) részt vesz a Munkaorientációs képzésen
2012. április - 2012. június között 18-18, majd 2012. szeptember és 2012. november között ismételten 18-18 fiatalkorú lány és fiú került bevonásra a Rákospalotai Javítóintézetben és a Budapesti Javítóintézetben a Kortárs Mediációs Képzésbe, mely 30 órában nyújtott ismereteket.

A kortárs mediációs program az egyre elharapódzó konfliktusok, agresszív megnyilvánulások kezelésére és megelőzésére irányul. A fiatalok által mediált konfliktusok alkalmasak arra, hogy a javítóintézetekben, az iskolákban csökkentsék a durva megnyilvánulásokat, növeljék a felelősségérzetet, és modellül szolgáljanak a konfliktusok agressziómentes megoldására. A módszer segít a különböző érdekek felszínre hozásában, a másik fél szempontjainak megértésében. A képzés célja, hogy a fiatalok fiatalkorban sajátítsák el azt a megközelítést, hogy akaratukat ne a másik legyőzésén keresztül érvényesítsék.
Az alternatív vitarendezési eszközökből, a mediációnak, mint egyik eszköznek a kipróbálása, különös jelentőséggel bír a javítóintézeti neveltekkel körében, figyelemmel arra, hogy alkalmuk van megismerkedni a helyreállító igazságszolgáltatás elemeivel.

3.)
Élménypedagógiai foglalkozások - javítóintézeti nevelésre utaltak számára (40 óra)

2012. szeptember és 2012. december között a Rákospalotai Javítóintézetben elhelyezett fiatalkorú javítóintézeti nevelésre ítélt fiatalkorú lányok számára élménypedagógiai foglalkozásokat szerveztünk, melyet élménypedagógiában jártas szakértő javítóintézeti nevelőkkel együttesen valóst meg.

Az élménypedagógia módszere nagymértékben épít a külső környezetre, így ez az előzetes letartóztatásban lévők esetében csak korlátozottan használható. A módszerek gazdagítása érdekében a projekt keretén belül megvalósításra kerül egy a javítóintézeti neveltek számára, így a Rákospalotai Javítói intézetben megvalósítandó élménypedagógiai program.
Az élménypedagógia legmarkánsabb hatótényezője a tapasztalati tanulás. Lényege, hogy a fiatalkorút az állandóan változó társadalmi körülményekre csak úgy lehet felkészíteni, ha a problémamegoldás képességét sajátítja el. Nem kész ismereteket nyújtunk ebben a formában, hanem az ismereteket a fiatal maga szerzi meg.

A konstruktív pedagógiai szemléletre épülő foglalkozások kihasználva a kamasz, fiatal felnőtt életkori sajátosságait, a csoportos élmény-, izgalom-, kalandkeresés szükségletére alapozzák a beavatkozást. A fiatal a program során jól érzi magát, különös helyzeteket él át, észrevétlenül sajátít el egy sor készséget, képességet, amelyek a felelősségvállalás, a biztonságkeresés szempontjából nélkülözhetetlenek, például együttműködés, kölcsönös megértés, elfogadás, csoportnormák, értékrend, kölcsönös felelősségvállalás, segítségnyújtás, illetve önismeret, önbizalom fejlesztés a szociális tükrön keresztül, amit a csoporttársak nyújtanak a program során. A módszer célja, hogy az egyén képessé váljon saját erőforrásainak aktivizálására, felhasználására, döntések meghozatalára, a megfelelő és realisztikus pálya megtalálására.
Az intézményekben élő fiatalok sajátosságainak – negatív énkép, problémahelyzetekben a külső kontrollos megoldási módok preferanciája, sokszor differenciálatlan, rosszul alkalmazott társas kapcsolati készségek – figyelembevételével kell a képzés felépíteni.

4.)
Csoportos szabadidős-kreatív programok megvalósítása (szakkörök)
Mindkét javítóintézetben 2012. júniustól heti rendszerességgel szabadidős-kreatív programok (szakkörök) megvalósítása kezdődött meg.

A Budapesti Javítóintézet szakköri programjai:
Bábjáték szakkör
Képzőművészeti szakkör
Tánc-és Mozgás szakkör
A Rákospalotai Javítóintézet szakköri programjai:
Bőrtárgy-készítő, bőrdíszműves szakkör – Fazekas szakkör
Művészetterápiás szakkör
Népi-mesterségek szakkör

A szakköri tevékenységekben a programban már részt vett, potenciálisan bevonásra kerülő, illetve a programban közvetlenül nem részt vevő fiatalkorúak is részt vehetnek.

A szabadidős program jelentősége:
A javítóintézetbe került fiatalok befogadás előtti életét nagymértékben jellemzi a strukturálatlanság. Ennek oka egyrészt az, hogy általában kimaradnak a más fiatalokat hagyományosan jellemző mindennapi tevékenységekből (iskola, munka), ugyanez jellemzi legtöbb esetben a szülőket is a családban előforduló nagyarányú munkanélküliség miatt. Az alapvető feladatok hiánya mellett jellemző ezekre a fiatalokra, az hogy szabadidős tevékenységük is általában egyenlő a strukturálatlan idő eltöltésével, mindent ami nem kötelező tevékenységhez kötődik, kvázi program nélküli szabadidőként élik meg. A hagyományos szabadidős tevékenységek, mint pl. a sport, művészeti tevékenységek, kulturálódás, közös programok nem jelennek meg éltükben. A strukturálatlan szabadidő eltöltés is gyakran okai között szerepel a bűnelkövetésnek. Emiatt kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a projekt alatt támogathatóak legyenek azok a tevékenységek, amelyek egyrészt az „időtlenség" érzését, hasznos, számukra szerethető, sikerélményeket hozó programokkal váltják. Másrészt ezek a programok közösségi élményhez juttatják a fiatalokat, és a kognitív tanulási programok mellett a projektben megszerezhető tapasztalatokat elmélyíthetik.
A tárgykészítési akciók nemcsak a birtoklási lehetőség miatt sikeresek (amit a növendék elkészít, az az övé), hanem lehetőség nyílik arra, hogy ízlésüket, szín- és formaérzéküket, kézügyességüket, fantáziájukat fejleszteni lehessen. A manuális tevékenység mindig megnyugtató hatású, tehát terápiás jellege miatt is fontos.