Az EMMI Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthon szakmai munkája

A szakmai program fő elemei:

A Rákospalotai Javítóintézetben és Speciális Gyermekotthonban – az előzetes letartóztatottak részlegben, a javítóintézeti csoportokban, illetve a speciális gyermekotthonban – elhelyezett fiatalkorú lányok bekerülése eltérő büntető-eljárásjogi, illetve gyermekvédelmi törvények keretein belül történik, azonban a nevelési-oktatási célok nagy része azonos szükségleten alapul és ennek függvényében hasonló eszközrendszer alkalmazását igényli.

A javítóintézeti nevelt és előzetes letartóztatásba került fiatalkorúak már a bűncselekmény elkövetése után kerülnek intézményünkbe és elsődleges céljaink között szerepel a reszocializációjuk és integrációjuk támogatása, ezen keresztül az ismételt bűnelkövetés megelőzése.
A speciális gyermekotthonba utalt fiatal lányok valamely speciális szükséglet miatt igényelnek a hagyományostól eltérő gyermekvédelmi választ, mivel akár a magatartási problémáik, akár pszichoszociális zavaraik, vagy már kis kriminalitásba torkolló magatartásuk miatt veszélyeztetettségük nagyobb lehetőséget mutat akár a bűnelkövetővé, ismételt bűnelkövetővé vagy az áldozattá válás felé vezető úton.

Szakmai hitvallásunk:

• Megteremteni azt a biztonságot nyújtó, esélyt adó intézeti légkört, amelyben minden fiatal megtalálhatja személyre szólóan azt a lehetőséget, ami számára a legkedvezőbb esélyt adja kikerülése utáni életében. Azoknak a fiataloknak, akiknek az élete kisiklott, vagy soha nem volt biztonságos, sikerélményeken keresztül biztosítani egy élhető perspektíva lehetőségét.
• Ennek érdekében korrekciós, személyre szabott neveléssel próbáljuk pótolni a szocializációs hiányosságokat a gyermekkorban elmaradt sikereket, élményeket, próbálunk iskolai végzettséget adni, megtanítani néhány alapvető dolgot a mindennapi élet ismereteiből, megmutatni néhány alternatíváját a szabadidő jobb eltöltésének, megismertetni a kreatív munka örömét.

A nevelés tartalma:
Gondozási nevelési célkitűzésünk szerint a szociális alkalmazkodás zavaraival küzdő fiatalokkal kompenzáló, korrigáló nevelést folytatunk, mellyel a társadalomba való visszaillesztés a célunk.
Az intézeti fiatalokra a nagyfokú heterogenitás, a kortársaktól való lemaradás jellemző. Intézetünkbe kerülő fiatalokat a rossz kommunikáció, az elégtelen, illetve nem megfelelő irányú érdekképviselet, a nagyon rossz konfliktuskezelés jellemzi, amely sajátosságokat pedagógiai munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk.

Munkánkat meghatározza, hogy fiataljaink megelőző életútjukon a deviáns karrier milyen szintjére jutottak el, milyen mértékű személyiségük érzelmi – akarati sérülése, személyiségükre milyen ártalmak hatottak, milyen az őket idebocsátó, majd a kikerülés utáni fogadó társadalmi környezet.
Munkánk középpontjában a reszocializációs, reintegrációs tevékenység áll, mert neveltjeink esetében elsődleges szocializációs folyamat részben, vagy egészen sikertelen volt, illetve sok esetben egy deviáns kultúrához való sikeres szocializációt jelent, és így ütközik a társadalom egészének elvárásaival.

Nevelési feladataink:

• Szocializációs szint emelése, szocializációs hiányok pótlása
• Kulturáltsági szint emelése
• Családi életre nevelés
• Munkavégzéshez szükséges készségek fejlesztése
• Tanulási elmaradások pótlása
• Az erkölcsi fejlődés segítése
• Egészséges életmódra nevelés
• Kommunikációs szint emelése
• Felelősség vállalás erősítése az elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban
• Ún. harmadlagos, az ismételt elkövetés esélyét csökkentő bűnmegelőzés

Nevelési-gondozási feladatok színterei:

• Javítóintézeti nevelésre utalt fiatalok csoportjai
• Előzetes letartóztatásba helyezett fiatalok csoportjai
• Speciális gyermekotthonba helyezett fiatalok csoportjai
• Növendékügyi és Szociális iroda
• Iskola
• Munkafoglalkozáshoz szükséges tanműhely, kertészet
• Szabadidős tevékenységek
• Egészségügyi ellátás
• Pszichológiai és mentálhigiénés ellátás
• Elbocsátott fiatalkorúak utógondozási részlege
• Javítóintézetben gyermeküket nevelő anyák befogadása
• Utógondozás

Nevelési-gondozási módszerek:

Nevelési módszerünk középpontjában az egyéni fejlesztési terv és a csoportos foglalkozások állnak.
A nevelési egységek feladataikat önállóan, az egység vezetőjének irányításával, külön feladatterv, munkaterv alapján, az intézeti nevelés-gondozás érdekében egymás munkáját segítve, tevékenységüket összehangolva végzik.
Az intézet nevelési-gondozási szervezeti feladata: közvetlenül megvalósítani az intézet szakmai programját, pedagógiai, pszichológiai és szociális gondozási munkaforma segítségével.

Nevelőotthon/Gyermekotthon feladatai:

Az intézeti élet alapegységeként a nevelőotthoni/gyermekotthoni csoportban valósulnak meg az intézet általános, és a fiatalkorú személyére szabott feladatok.
A javítóintézeti nevelési egység ún. nevelőotthoni részében a két különböző részleg kialakítását az Alapító Okiratban megfogalmazott differenciált feladat teszi szükségessé, mely szerint a bíróság által javítóintézeti nevelésre, illetve a bíróság által javítóintézetben végrehajtandó előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorú lányok intézeti ellátását egymástól elkülönítve kell végrehajtani.
A két funkción belül a csoportok számát, valamint a csoportok esetleges speciális funkcióját a befogadott fiatalkorúak számától, és a javítóintézetbe kerülés funkciójától függően évente határozzuk meg, mely szükség szerint változtatható. Ezen kívül a részlegnek készen kell állnia a befogadás feladatának ellátására, illetve az előzetes letartóztatásra befogadottak esetében, az ügyészség döntésétől függően a bűntársak egymástól való elkülönítésére, külön csoportba helyezésére.

Egy-egy csoport befogadóképessége max. 12 fő.

A Speciális Gyermekotthon csoportjainak száma a hatályos engedélyezés szerint 3, az egy csoportban elhelyezhető gyermekek száma 8 fő.
A csoportlétszámok megfelelnek annak a gyermekvédelmi törekvésnek, hogy a hagyományos, nagy intézeti csoportformát felváltsa a kisebb csoport, az egyénre irányuló fejlesztés. A sok szempontból sérült fiatalok alacsony toleranciatűrő képességének is ez a forma a megfelelő. A csoport-helyiségek építészeti kialakítása, a tárgyi feltételek jó színvonala a fiatalok igényszintjének növelését hivatott segíteni, valamint azt a tapasztalatunkat erősíti meg, hogy az igényesebb környezetben kevesebb a rongálás. A nyugodt miliő, a nagyobb mozgástér csökkenti a feszültséget. Fontos eleme pedagógiai munkánknak a tisztaságra, a rendezettségre való igény kialakítása mellett, annak a megtanítása is, hogy hogyan lehet ezeket megteremteni, megőrizni.

Csoportprogramok:

Az Intézet már évek óta hangsúlyt fektet arra, hogy a nevelési és oktatási programok keretein belül, illetve azokat kiegészítve különböző csoportban megvalósuló programokat alakítson ki.

Ebbe beletartozik a fiatalok szociális készségeinek fejlesztése, intenzív része a társas kapcsolatok erősítése, a közösségi aktivitás erősítése, a különböző kognitív- behaviorista programok, a humán tőke növelésére irányuló beavatkozások. Azok a programok számíthatnak nagyobb sikerre, amelyek komplex módon, egyidejűleg több kockázati tényezőt megcélozva kívánnak eredményt elérni.

Elmondható, hogy a kedvezőtlen környezeti tényezők, elsősorban a biztonság- hiányos családi kötelék, negatív énképet, szorongásra való hajlamot, akár impulzivitást, kontrollálatlan viselkedést, a késleltetés képességének hiányát eredményezheti, ami mind hajlamosít magatartási problémák kialakulására, bűncselekmény elkövetésére és közvetlen vagy közvetett módon vezethet az áldozati szerephez.

A gyermekkorúak/fiatalkorúak deviáns viselkedésének kialakulási folyamata és az ebben érvényesülő kockázati tényezők alapján a gyermekre irányuló programok alapvető célja az, hogy mérsékelje a kockázati és erősítse a proaktív tényezőket, illetve befolyásolja a fiatal fejlődésének folyamatát és gátolja a súlyosabb lépcsőfokra való továbblépést.

A proaktív tényezők hatásának erősítése lehet:

• szociális, együttműködési és kognitív képességek javítása,
• egyértelmű, de nem önkényes, hanem konszenzusos szabályrendszerek kialakítása,
• befogadó iskolai, jelen esetben „intézeti" szocilaizációs környezet kialakítása,
• közösségi kötődések javítása.

Cél, hogy a programokkal a fiatalok olyan tapasztalatokra, ismeretekre tegyenek szert, amelyeket eredményesen tudnak használni konfliktus- és problémahelyzetekben, illetve amikor negatív kortárshatásoknak vannak kitéve. A fiatalok azoknak az értékeknek és tulajdonságoknak az energiáit, amelyeket eddig normaszegő cselekvésekben mutattak meg, képesek legyenek áthelyezni egy konstruktív viselkedési struktúrába. Ismerjék fel erősségeiket, képességeiket, lehetőségeiket, amelyekre építve pozitív célokat tudnak meghatározni.
Így lehetőség nyílik megtapasztalni a döntéseik következményeit, a helyzetekben megjelenő érzelmeket, és a cselekedeteiket irányító értékeket. Az eltérő értékek ütköztetése a csoporttagok között segíti az elfogadást, megértést, és a hatékony kommunikáció gyakorlását. Jó lehetőséget kínál a csoportkultúra alakítására.
Azokban a szituációkban, ahol konfliktus, kortársnyomás, kortárs és felnőtt kapcsolatok alakulnak, kipróbálhatóak viselkedési alternatívák, megélhető ezek következménye, és a fiatal dönthet, hogyan cselekszik, milyen viselkedési minta eredményes számára.

Szabadidő a nevelésben:

Az intézeti fiatalok számára a szabadidő nem kapcsolódik össze az ismeretszerzésre, pihenésre, kirándulásra felhasználható idővel. Számunkra minden idő, amit nem iskolapadban kell tölteni, a szabadidő, amit kitöltenek az együttlét zajos eseményei. Sem felnőtt környezetük, sem az iskola nyújtotta szabadidős tevékenységek számukra nem vonzóak. Tapasztalataink szerint ők azok, akik nem vesznek részt az iskola szervezte programokon.
Kimaradnak, egyrészt magatartásuk miatt, másrészt a programok költségeit sem tudják megfizetni. Szinte nincs olyan növendékünk, aki tagja lett volna kluboknak, sportegyesületeknek. Ezért a szabadidős tevékenységeket két nagy csoportra osztva részei házi-, heti rendnek. Így szintén előre tervezhetően minden napnak van kötött foglalkozású szabadidős tevékenysége, és van olyan szabadidejük is melynek kitöltéséről maguk gondoskodnak.
A szakkörök mellett helye van a hitéletnek, a beszélgetéseknek, az ünnepekre való készülésnek, a hozzátartozókkal való kapcsolattartásnak.
A számítógépes ismeretek elsajátításához számítógépes szobával rendelkezünk, amelyet a tanítási időn kívül is igénybe vehetnek a fiatalok. Tapasztalataink szerint a tanulásban akadályozott fiatalok is nagy élvezettel, sikerélménnyel tanulnak számítógépen dolgozni, internetezni.
Az intézet könyvtára rendelkezésre áll a tanuláshoz és a szabadidő eltöltéséhez egyaránt. A közösségi rendezvényekhez nagyméretű kultúrterem, szakkörök, klubfoglalkozások céljaira klubszoba és megfelelő audiovizuális berendezéseink vannak. A kreatív foglalkozásokhoz kemencével, szövőszékekkel és sokféle alapanyaggal rendelkezünk.

A kápolna nemcsak a hitélet helye, itt rendezzük az ünnepi összejöveteleket, köztük az adventi vasárnapokat, a karácsonyi ünnepséget. Az épület nagyon jó akusztikájú, koncertek, zenei programok rendezésére kiválóan alkalmas, ilyen típusú rendezvényeknek alkalomszerűen ad otthont.

Sportélet, kirándulások:

Intézetünk fedett tornaterme, illetve az udvari sportpálya áll a fiatalok rendelkezésére. A játék öröme mellett fontos nevelő szerepe van a szabálytartás megtanulásának, a nyerés, vesztés elviselésének. Fontosak a felnőttekkel vívott labdajátékok, ahol más szerepben látják nevelőiket.
Évente kétszer szervezünk tanulmányi kirándulást, illetve természetjáró szakkört működtetünk, amelyen javítóintézeti növendékek és a speciális gyermekotthoni gyerekek vehetnek részt.

Kreativitásra nevelés:

Kidolgoztunk egy tevékenységsort, amely manuális foglalkozás elnevezéssel a délutáni foglalkozások szerves részeként került be a napirendbe.
Az a cél, hogy a javítós és az előzetes csoport tagjai megismerkedhessenek minden alapvető kézműves technikával, – fogással -, műhelytitkokkal. A technikák részben nehézségi fok szerint változnak, de időnként – az új növendékek miatt – ismétlődnek is. A tárgykészítési akciók nemcsak a birtoklási lehetőség miatt sikeresek (amit a növendék elkészít, az az övé), hanem lehetőség nyílik arra, hogy ízlésüket, szín- és formaérzéküket, kézügyességüket, fantáziájukat fejleszteni lehessen. A manuális tevékenység mindig megnyugtató hatású, tehát terápiás jellege miatt is fontos. Foglalkozásaink némelyike folyamatos, heti rendszerességű, mások alkalomhoz, ünnepekhez évfordulókhoz kötöttek (pl. adventi koszorú-készítés, mézeskalács, tojásfestés, stb.).

Állandó szakköreink:

Festés-rajzolás, papírmunkák, filcmunkák, fonalmunkák hímzés, agyagozás, fazekasság, gyöngyfűzés, kontakttánc, szőnyegszövés.
Eseti, kiegészítő kreatív foglalkozások:
Hagyományőrző roma klub, virágkötés, mézeskalács készítés, tojásfestés, adventi koszorú-kötés, gyertyaöntés, terménykép készítés.
Ezeken a foglakozásokon növendékeink, munkatársaink és a gyakorlaton lévő hallgatók is együtt tevékenykednek.

Keresztény élet az Intézetben:

Az Intézetben biztosított a vallásgyakorlás. A különböző felekezetektől érkező csoportok nyitott kapukra találnak. Az egyes felekezetek képviselői heti rendszerességgel járnak be az intézetbe és a fiatalok saját döntésük szerint csatlakozhatnak az egyes csoportokhoz. Szerencsére egyházi támogatók közül többen vállalják, hogy azokat a fiatalokat, akik kimenőre mehetnek, külső programokon is fogadják, így heti rendszerességgel járhatnak Istentiszteletre, illetve különböző csoportokra.
A keresztény ünnepek közül az Adventet, a Karácsonyt és a Húsvétot az intézet fiataljai és munkatársai a kápolnában közösen ünneplik.
A lányok nagy részének szüksége van ezekre az élményekre, mivel egyre több ember kíváncsi napjainkban a transzcendentális világra. Sokféle dolog van, amit a világ kínál nekik, de a legbiztonságosabb és a leginkább pozitív oldala annak lenne, ha sikerülne egy keresztény közösségbe való beilleszkedésüket elősegítenünk.
Az Intézet három szervezettel áll kapcsolatban:
Magyarországi Református Egyház
Magyar Evangéliumi Börtönmisszió
Agape Team Missziós csoport Alapítvány

Az Intézetbe már évtizedek óta jár a Magyar Evangéliumi Börtönmisszió két képviselője, akik minden héten pénteken, illetve az egyházi ünnepek alkalmával keresik fel növendékeinket, akár csoportos, akár egyéni alkalmat biztosítva a találkozásra a beszélgetésre.
Erős az Intézet kapcsolata a Magyarországi Református Egyházzal. Minden héten csütörtökön délután 2 órás foglalkozást tartanak, amelynek része a Bibliával való ismerkedés, a csoportos és egyéni beszélgetések és imák, a keresztény életről filmek vetítése, énekek tanulása. Több alkalommal magyar, határon túli magyar, illetve külföldi vendégek és érkeznek a találkozókra. A lányok egyre inkább megkedvelték – az intézményben élő fiatalok speciális szükségleteit, igényeit jól ismerő és ahhoz igazodó – foglalkozást tartókat A foglalkozások után lehetőség van négyszemközti konzultációra, tanácsadásra, áldásra, imára.
A rendszeres foglakozások egy része a csoportokban zajlik, ahol a már rendszeresen részt vevő javítóintézeti és speciális gyermekotthoni növendékek mellett mindig alkalom nyílik az új kapcsolatok kialakítására, új növendékek bevonására.
Már hagyománnyá válik az Intézetben a Református Gyülekezet támogatásával zajló egy hetes az intézet kapuin belül tartott nyári „lelki" tábor, sok imádsággal, biblia olvasással, beszélgetéssel, közös játékkal, sporttal kézműves foglalkozásokkal.

Motivációs rendszer, jutalmazás, büntetés

A nevelés hátterét az általános szabályokra egységesen alkalmazott jutalmazási-büntetési rend képezi. A jutalmazás és büntetés alapelveit a javítóintézeti szakmai egységre és a speciális gyermekotthoni szakmai egységre külön-külön a jogszabályoknak és módszertani útmutatásoknak megfelelő Házirend foglalja magába. A Házirend magatartási szabályokat állapít meg, melynek betartása megerősítést (dicséretet), megszegése pedig büntetést von maga után. A jutalmazások és büntetések alkalmazásakor figyelembe kell venni a fiatalok egyéni különbözőségeit, életkori és fejlődési sajátosságaikat, személyiségük állapotát, fizikai és mentális teljesítőképességüket.

A magatartási szabályok, a házirend valamint a jutalmazási-büntetési rendszer az egyértelműség, következetesség, kiszámíthatóság, kölcsönös tisztelet, valamint az önrendelkezés alapelveire épül, és a fiatal számára világos kereteket biztosít.

A javítóintézeti nevelt és a speciális gyermekotthoni fiataljainknál alkalmazzuk a már évek óta bevált ún. nevelési fokozatos rendszert.

Utógondozás:

Az utógondozó részlegben, az intézmény a javítóintézetből elbocsátott fiatalok számára biztosítja a megelőző intézeti nevelés pedagógiai-pszichológiai hatásrendszerének folyamatosságát. Az utógondozottakkal folytatott szociálpedagógiai tevékenység közvetlen felkészítést tartalmaz az intézeti gondozás befejeződését követő élethelyzetre. Az utógondozó részleg feladata segítséget nyújtani a fiatal számára lakhatási, megélhetési feltételeinek megteremtéséhez, önálló életkezdéshez, életvezetéshez. A támogatás igény esetén mentálhigiénés gondozással is kiegészül.
Az utógondozói részlegnek a folytonosság biztosítása mellett nem feladata a javítóintézetben megkezdett nevelés folytatása. Az utógondozás a fiatal autonómiájára alapoz, döntési kompetenciájának szélesítésére törekszik. Fő törekvése, hogy elősegítse a fiatal társadalmi integrációját, tanulmányaiban, munkakezdésében, önálló életvitelének kialakításában támogatást nyújtson. Az ellátás a fiatalok élethelyzetének megfelelően a szükségleteikhez igazodik. Van, aki számára ez a lakhatást és a kedvezményes étkezés lehetőségét jelenti, míg másoknak a teljes ellátást és iskoláztatás is magába foglalja.

Az Oktatási - Képzési egység működése:

Cél ismereteik bővítése, magasabb iskolai végzettség megszerzése, ezzel növelve munkaerő piaci esélyeiket, sikeres reszocializációjukat.
Oktatásban az intézet minden részlegének növendéke részesül. A fiatalok oktatásának célja a hiányzó ismeretek pótlása, a tanulás iránti motiváció felkeltése, magasabb iskolai végzettség megszerzése, a továbbtanulás előkészítése, megvalósítása.

Az intézetben folyó oktatás tartalmi kereteit a külső iskolákkal kötött szerződések szabályozzák. Ezek alapján az intézetben élő fiatalok a szükségleteiknek megfelelő oktatásban részesülnek, általános iskolai oktatás 1-8. osztályig speciális általános iskolai oktatás 1-10. osztályig, szakiskolai oktatás 9-10. osztályokban. Az ettől eltérő oktatási igényű fiatalok képzése egyéni oktatási terv alapján, személyre szabottan történik.

Az oktatást szaktanárok, gyógypedagógusok, órarend szerint, kiscsoportos foglalkozások keretében végzik. A tanulócsoportok kialakítása a tantárgyi, pedagógiai és pszichológiai felmérések alapján a fiatalok készségeinek és személyiségállapotának figyelembe vételével történik. A növendékek egyéni oktatási programját az osztályfőnök készíti el a tanulók, haladásuk ütemétől függően, féléves, illetve éves vizsgát tehetnek. Indokolt esetben ettől eltérő egyéni vizsgáztatásra is van lehetőség, az iskolákkal történő egyeztetés alapján.

A tanműhelyi foglalkozások célja a pályaorientáció, a rendszeres munkavégzés megtapasztalása, a praktikus ismeretek átadása, a szakmatanulás megalapozása. A foglalkozásokat szakoktatók és munkavezetők irányítják. A tanműhelyi feladatok igazodnak az intézet adottságaihoz (park, kertészet), valamint az önálló életvezetéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez.
A tanműhelyi foglalkozások az oktatás-képzés rendjébe illeszkednek. Az iskolai oktatás és a tanműhelyi munka pedagógiai alapelvei: a folyamatos értékelés, visszacsatolás, az együttműködés, a személyre szabott oktatási program.

A tanárok és nevelők napi kapcsolatban tájékoztatják egymást a tanuló tanulmányi munkájáról, előmeneteléről, szorgalmáról, magatartásáról, vagy a fiatalt érintő egyéb lényeges információkról hetente közös team ülésen vizsgálják meg a nevelési egységek működését, az egyes növendékekkel kapcsolatok pedagógiai kérdéseket, és hozzák meg a szükséges döntéseket.
A tanulók magatartását, szorgalmát, tanulmányi előmenetelét a tanárok naponta értékelik, amelyek alapján havi értékelések készülnek, így a tanulók azonnali, rendszeres visszajelzést kapnak munkájukról, magatartásuk megítéléséről.

Az iskolai oktatás feladata, nem merül ki a magasabb iskolai végzettséghez való juttatásban, célja ezen túlmenően a fiatalok érdeklődési körének szélesítése, figyelmük felkeltése, együttműködésük ösztönzése. Ennek érdekében az iskolai oktatás, a tanórák kiegészülnek színház, mozi, múzeumlátogatásokkal, tanulmányi kirándulásokkal. Az iskolai élet fontos részét képezik a nemzeti ünnepekről való megemlékezések, tanulmányi versenyek, szavaló versenyek, a tudománnyal, kultúrával, sporttal kapcsolatos programok. Az értékelések rendszere a folyamatos visszacsatolást biztosítja, a sikerek elismerése a motiválás fontos eszköze.

Intézetünk hagyományos tanműhelyi foglalkozásai lehetőséget adnak arra, hogy az itt tanuló fiatalok oktatási programját munkára neveléssel, alkotó-, kézműves programokkal, terápiás csoportfoglalkozásokkal egészítsük ki. A nagy park, a kertészet lehetőséget ad a munkafoglalkoztatásra, a lakó környezet ápolására, díszítésére.

Az intézetben tanuló fiatalok jellemzői:

• hosszabb, rövidebb időszak kihagyása után kerülnek ismét iskolapadba,
• tudásuk nem éri el a megszerzett bizonyítvány alapján elvárható szintet, a tanulás iránti motivációjuk alacsony szintű,
• saját képességeik megítélésében nem reálisak, inkább alulértékelik magukat,
• az iskolai végzettség megszerzését nem tartják a jövőbeli életük meghatározó elemének,
• a kinti iskolákban is, mint túlkoros tanulók voltak jelen,
• az írás, az olvasás és a számolás alapműveletei még a felső tagozatos végzettséggel rendelkezőknek is komoly nehézségeket jelentenek.

Az oktatás folyamata:

• Ismeretek feltérképezése
• A hiányzó ismeretek pótlása
• A meglévő tudás rendszerezése
• Magasabb iskolai végzettség megszerzése (az alapképzés befejezése)
• Középfokú oktatási rendszerbe való sikeres belépés, illetve a megkezdett képzés folytatása
• Piacképes konvertálható tudás megszerzése

Ennek érdekében:

• az intézetbe kerülés nem igazodik a tanítás megszokott szeptember-június ritmusához, ezért a tanév bármely hónapjában érkezhet új tanuló a csoportba,
• nemcsak a bekerülés, a távozás időpontja sem igazodik a tanévhez, ezért ezekhez igazítjuk a vizsgáztatás rendjét,
• az intézet jellegéből adódóan a tanulók nyáron is bent tartózkodnak,
• témakörös rendszerű oktatásban dolgozunk, ami lehetőséget nyújt az egyéni ütemű haladásra, hogy a következő osztályfok a tanuló teljesítményének függvénye.