A szakmai program fő elemei:
A Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon tevékenységei egyrészt a
történelmi tradíción, másrészt az elmúlt évtizedek, illetve a közelmúlt szakmai korszerűsítési
törekvésein alapulnak. Az intézmény három fő tevékenységének, így a javítóintézeti
nevelésének (1890.), a fiatalkorú elkövetők javítóintézetben végrehajtandó letartóztatásának
(1996.), a gyermekvédelem szakellátási rendszerébe tartozó központi speciális gyermekotthoni
ellátásnak (2006.), illetve a több egységet is érintő anya-gyermek együttes nevelésnek (2016.)
a célja és a múltja eltérő, de mégis mutat azonosságokat is.
A Rákospalotai Javítóintézetben és Központi Speciális Gyermekotthonban - a letartóztatotti
részlegben, a javítóintézeti csoportokban, illetve a központi speciális gyermekotthonban -
elhelyezett gyermekek, fiatalkorú lányok bekerülése eltérő büntető-eljárásjogi, illetve
gyermekvédelmi törvények keretein belül történik, azonban a nevelési-oktatási-fejlesztési célok
nagy része azonos szükségleten alapul és ennek függvényében, bár az egyes szakmai
egységekben eltérő, de mégis hasonló eszközrendszer alkalmazását igényli. Ez az oka annak,
hogy a különböző jogintézményi keretek között ellátott gyermekek és fiatalkorúak érdekében
egy intézményen belül tudjuk megvalósítani a feladatainkat.
A javítóintézeti nevelt és letartóztatásba került fiatalkorúak (12-21 éves kor között) már
bűncselekmény elkövetése után, bírósági döntéssel kerülnek intézményünkbe és elsődleges
céljaink között szerepel a reszocializációjuk és társadalmi integrációjuk támogatása, ezen
keresztül az ismételt bűnelkövetés megelőzése.
A központ speciális gyermekotthonba, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság
(OGYSZB) döntésével beutalt gyermekek (10-18 éves kor között) valamely speciális
szükséglet miatt igényelnek a hagyományostól eltérő gyermekvédelmi választ, mivel akár a
magatartási problémáik, akár pszichoszociális, disszociális tüneteik, pszichés zavaraik,
szerhasználatuk, emberkereskedelem áldozatává válásuk vagy már kis kriminalitásba torkolló
magatartásuk miatt veszélyeztetettségük nagyobb lehetőséget mutat akár az áldozattá válás felé
vezető úton, de előfordulhat a bűnelkövetővé, ismételt bűnelkövetővé válás is. Illetve speciális
szükségleteik - disszociális tünetekek, pszichés tünetek - olyan fejlesztést, nevelést követelnek
meg, mely a központi speciális gyermekotthontól várható el.
Szakmai hitvallásunk:
• Megteremteni azt a biztonságot nyújtó, esélyt adó intézményi légkört, amelyben minden
gyermek és fiatal megtalálhatja személyre szólóan azt a lehetőséget, ami számára a
legkedvezőbb esélyt adja kikerülése utáni életében. Azoknak a gyermekeknek,
fiataloknak, akiknek az élete kisiklott, vagy soha nem volt biztonságos,
sikerélményeken keresztül biztosítani egy élhető perspektíva lehetőségét.
• Ennek érdekében korrekciós, személyre szabott neveléssel próbáljuk pótolni a
szocializációs hiányosságokat a gyermekkorban elmaradt sikereket, élményeket,
próbálunk iskolai végzettséget adni, megtanítani néhány alapvető dolgot a mindennapi
élet ismereteiből, megmutatni néhány alternatíváját a szabadidő jobb eltöltésének,
megismertetni a kreatív munka örömét.
Gondozási nevelési célkitűzésünk szerint a szociális alkalmazkodás zavaraival küzdő
gyermekekkel, fiatalokkal kompenzáló, korrigáló nevelést folytatunk, mellyel a társadalomba
való visszaillesztés a célunk.
Az intézményi gyermekekre, fiatalokra a nagyfokú heterogenitás, a kortársaktól való lemaradás
jellemző. Intézményünkbe kerülő gyermekeket, fiatalokat a rossz kommunikáció, az elégtelen,
illetve nem megfelelő irányú érdekképviselet, a nagyon rossz konfliktuskezelés jellemzi, amely
sajátosságokat pedagógiai munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk.
Munkánkat meghatározza, hogy fiataljaink megelőző életútjukon a deviáns karrier milyen
szintjére jutottak el, milyen mértékű személyiségük érzelmi - akarati sérülése, személyiségükre
milyen ártalmak hatottak, milyen az őket idebocsátó, majd a kikerülés utáni fogadó társadalmi
környezet.
Munkánk középpontjában a reszocializációs, reintegrációs tevékenység áll, mert neveltjeink
esetében elsődleges szocializációs folyamat részben, vagy egészen sikertelen volt, illetve sok
esetben egy deviáns kultúrához való sikeres szocializációt jelent, és így ütközik a társadalom
egészének elvárásaival.
Nevelési feladataink:
• Traumák kezelése
• Szocializációs szint emelése, szocializációs hiányok pótlása
• Kulturáltsági szint emelése
• Családi életre nevelés
• Munkavégzéshez szükséges készségek fejlesztése
• Tanulási elmaradások pótlása
• Az erkölcsi fejlődés segítése
• Egészséges életmódra nevelés
• Kommunikációs szint emelése
• Felelősség vállalás erősítése
• Ún. harmadlagos, az ismételt elkövetés esélyét csökkentő bűnmegelőzés
Nevelési-gondozási feladatok színterei:
• Javítóintézeti nevelésre utalt fiatalok csoportjai
• Letartóztatásba helyezett fiatalok csoportjai
• Központi speciális gyermekotthonba helyezett fiatalok csoportjai
• Anya-gyermek részleg javítóintézeti nevelt és speciális gyermekotthoni gondozottak
számára
• Növendékügyi és Szociális iroda
• Képzési egység
• Munkafoglalkozáshoz szükséges tanműhely, kertészet
• Szabadidős tevékenységek
• Egészségügyi ellátás
• Pszichológiai és mentálhigiénés ellátás
Javítóintézet/Gyermekotthon feladatai:
Az intézményi élet alapegységeként az ún. csoportban valósulnak meg az intézmény általános,
és a gyermek, fiatalkorú személyére szabott feladatok.
A javítóintézeti nevelési egység ún. nevelőotthoni részében a két különböző részleg kialakítását
az Alapító Okiratban megfogalmazott differenciált feladat teszi szükségessé, mely szerint a
bíróság által javítóintézeti nevelésre, illetve a bíróság által javítóintézetben végrehajtandó
letartóztatásba helyezett fiatalkorú lányok intézeti ellátását egymástól elkülönítve kell
végrehajtani.
A két funkción belül a csoportok számát, valamint a csoportok esetleges speciális funkcióját a
befogadott fiatalkorúak számától, és a javítóintézetbe kerülés funkciójától függően évente
határozzuk meg, mely szükség szerint változtatható. Ezen kívül a részlegnek készen kell állnia
a befogadás feladatának ellátására, illetve a letartóztatásra befogadottak esetében, az ügyészség
döntésétől függően a bűntársak egymástól való elkülönítésére, külön csoportba helyezésére.
Az intézmény működtet ún. anya-gyermek részleget is, ahol 3 fő javítóintézeti nevelt fiatalkorú
anya, illetve 1 fő központi speciális gyermekotthoni elhelyezett nevelheti a gyermeket kérelme
esetén, így összesen ez a részleg 4+4 fős.
Egy-egy csoport befogadóképessége a javítóintézeti egységben max. 12 fő. Az intézménybe a
javítóintézeti egységbe összesen 60 fő fogadható be.
A teljes befogadási létszám tartalmazza az 4 fős utógondozás lehetőségét, de jelenleg ez a
csoport nem működik az intézményben.
A Központi speciális Gyermekotthonban három csoport működik, az egy csoportban
elhelyezhető gyermekek száma 8 fő.
A csoportlétszámok megfelelnek annak a gyermekvédelmi törekvésnek, hogy a hagyományos,
nagy intézeti csoportformát felváltsa a kisebb csoport, az egyénre irányuló fejlesztés. A sok
szempontból sérült gyermekek, fiatalok alacsony toleranciatűrő képességének is ez a forma a
megfelelő. A csoport-helyiségek építészeti kialakítása, a tárgyi feltételek megfelelő színvonala
a gyermekek, fiatalok igényszintjének növelését hivatott segíteni, valamint azt a
tapasztalatunkat erősíti meg, hogy az igényesebb környezetben kevesebb a rongálás. A nyugodt
miliő, a nagyobb mozgástér csökkenti a feszültséget. Fontos eleme pedagógiai munkánknak a
tisztaságra, a rendezettségre való igény kialakítása mellett, annak a megtanítása is, hogy hogyan
lehet ezeket megteremteni, megőrizni.
Képzés
Az Intézet oktatási, képzési feladatainak kialakításánál többféle szempontnak is meg kell
felelni.
Az Intézményben nálunk elhelyezett gyermekeknek, fiataloknak, mint minden más
gyermeknek joga és kötelessége, hogy 16. életévéig a szükségleteinek megfelelő oktatásban
részesüljön, 2019. évtől előremutató változással a javítóintézeti nevelteknek 18. életévükig
kötelező részt venni az oktatásban.
Álláspontunk szerint többségében halmozottan hátrányos helyzetű gyerekként, fiatalként még
a tanköteles kor után is érdemes a reintegráció egyik fő módszereként az oktatásban való
részvételt alkalmazni, hiszen a számukra korábban kevésbé hatékony köznevelési rendszerben
elszenvedett hiányokat (pl.: hiányzások, évismétlések) ) éppen Intézményünk hivatott pótolni,
korrigálni.
Az Intézmény jogszabályban előírt feladatai között szerepel a nálunk bármely jogcímen
elhelyezettek oktatásának, képzésének biztosítása. Az Intézményben az ellátottaknak 95%-ban
jogszabály vagy a szükséglet miatt lehetetlen a külső képzésben való részvétel, ezért az
intézmény ún. belső iskola keretében, köznevelési intézményekkel együttműködésben
biztosítja a képzést általános iskolai és középiskolai szinten.
Alapvetően az oktatás célja, az alapképzés hiányosságainak korrigálása, a növendékek,
gondozottak ismereteinek bővítése, magasabb iskolai végzettség megszerzése, mindezek által a
fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek növelése.
Pszichológiai és fejlesztő munka
Az Intézményben külön-külön pszichológus és gyógypedagógus látja el a feladatokat a
központi speciális gyermekotthoni, illetve a javítóintézeti nevelési egység területein.
A pszichológiai és gyógypedagógiai fejlesztő tevékenység meghatározó helyet foglal el az
intézményben, élve a különböző fejlesztő módszerek intenzív megjelenésével, az egyéni
pszichés megsegítéssel és csoportban alkalmazható különböző terápiákkal.
Csoportprogramok:
Az Intézmény már évek óta hangsúlyt fektet arra, hogy a nevelési és oktatási programok
keretein belül, illetve azokat kiegészítve különböző csoportban megvalósuló programokat
alakítson ki.
Ebbe beletartozik a gyermekek, fiatalok szociális készségeinek fejlesztése, intenzív része a
társas kapcsolatok erősítése, a közösségi aktivitás erősítése, a különböző kognitív- behaviorista
programok, a humán tőke növelésére irányuló beavatkozások. Azok a programok számíthatnak
nagyobb sikerre, amelyek komplex módon, egyidejűleg több kockázati tényezőt megcélozva
kívánnak eredményt elérni.
Elmondható, hogy a kedvezőtlen környezeti tényezők, elsősorban a biztonság- hiányos családi
kötelék, negatív énképet, szorongásra való hajlamot, akár impulzivitást, kontrollálatlan
viselkedést, a késleltetés képességének hiányát eredményezheti, ami mind hajlamosít
magatartási problémák kialakulására, bűncselekmény elkövetésére és közvetlen vagy közvetett
módon vezethet az áldozati szerephez.
A gyermekkorúak/fiatalkorúak deviáns viselkedésének kialakulási folyamata és az ebben
érvényesülő kockázati tényezők alapján a gyermekre irányuló programok alapvető célja az,
hogy mérsékelje a kockázati és erősítse a proaktív tényezőket, illetve befolyásolja a gyermek,
fiatal fejlődésének folyamatát és gátolja a súlyosabb lépcsőfokra való tovább lépést.
A proaktív tényezők hatásának erősítése lehet:
• szociális, együttműködési és kognitív képességek javítása,
• egyértelmű, de nem önkényes, hanem konszenzusos szabályrendszerek kialakítása,
• befogadó iskolai, jelen esetben „intézeti” szocializációs környezet kialakítása,
• közösségi kötődések javítása.
Cél, hogy a programokkal a gyermekek, fiatalok olyan tapasztalatokra, ismeretekre tegyenek
szert, amelyeket eredményesen tudnak használni konfliktus- és problémahelyzetekben, illetve
amikor negatív kortárshatásoknak vannak kitéve. A gyermekek, fiatalok azoknak az értékeknek
és tulajdonságoknak az energiáit, amelyeket eddig normaszegő cselekvésekben mutattak meg,
képesek legyenek áthelyezni egy konstruktív viselkedési struktúrába. Ismerjék fel erősségeiket,
képességeiket, lehetőségeiket, amelyekre építve pozitív célokat tudnak meghatározni.
Így lehetőség nyílik megtapasztalni a döntéseik következményeit, a helyzetekben megjelenő
érzelmeket, és a cselekedeteiket irányító értékeket. Az eltérő értékek ütköztetése a csoporttagok
között segíti az elfogadást, megértést, és a hatékony kommunikáció gyakorlását. Jó lehetőséget
kínál a csoportkultúra alakítására.
Azokban a szituációkban, ahol konfliktus, kortársnyomás, kortárs és felnőtt kapcsolatok
alakulnak, kipróbálhatók viselkedési alternatívák, megélhető ezek következménye, és a
gyermek, fiatal dönthet, hogyan cselekszik, milyen viselkedési minta eredményes számára
Szim András igazgató